2017. július 4., kedd

Nyugaton a helyzet

...sokat változott.

Persze, lehet mondani, hogy jellemgyemge vagyok, amiért Ladóval végül a folytatás mellett döntöttünk, mondom is magamra, mert az van, hogy szeretem, és ez a szakítás így abszolút nem megy, nem látom értelmét átsírni napokat, amikor ennek a szakításnak a jövő homályos részleteire vonatkoztatva vannak valótlan alapjai. (Jóhülye mondat lett, bocs.)

Szóval a nagy egymásratalálásnak rettenet sok jó szex pillanatnyi lelkibéke az eredménye.

Lett egy teljesnapos randink, amikor nem volt itt a Kistutajos. Ragyogó napsütésben, körbe görkoriztunk egy tavat (4x ami km-ben 20 km, nulla izomláz nem is értem), időnként becsobbanva a tóba, ölelkezve, majd búvászemüvegben alámerülve széphalakat látva, mólón napozva-beszélgetve visszatért közénk az idill. A jólismert, a rég áhított.

A héten hazajár, ugyhogy Buksival nála héderelünk. Tegnapelőtt este arra értem haza, hogy az ágyban összebújva filmeznek. Ladó "akutyanemjöhetbeazágyba" elve alapján arra következtettem, hogy ez a férfi valószínűleg beteg, vagy szerelmes.

Majd kiderül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése